Az MTI híradásainak köszönhetően több neves média (pl. Világgazdaság) is közölte Schneider Henriknek a Kamera Hungária 2010-es rendezvényen tartott szakmai előadásának összefoglalóját. Bár az ilyen összefoglalók tömörségükből kifolyólag és a hírértékért folytatott verseny miatt ritkán adhatják vissza igazán az előadás pontos üzeneteit, de a cikk írója kiváló munkát végzett. Az előadás legfontosabb mondanivalói a következők voltak:

A cím okkal fordítja ki a közismert mondást. Egyre több olyan üzletember van, aki munkája mellett fontosnak tartja az oktatásban való részvételt is. A Figyelő hasábjain e témában megjelent elemzésben - más neves üzletemberek mellett - kiemelik a Stepchange tanácsadói gárdájából Tiszai Zoltánt is:

A Stepchange tanácsadói közül többen is rendelkezünk elektronikus könyv (ebook) olvasóval. Aktívan használjuk is ezeket szakirodalmi és szépirodalmi művek olvasására egyaránt. Többféle típus is megtalálható a csapat birtokában, így jó rálátásunk van egyes készülékek előnyeire és hátrányaira is.

Schneider Henrik a Magyar Televízió Prizma című műsorának ezzel a témával foglalkozó adásában egy ilyen e-olvasó bemutatásán kívül részletesen beszél arról is, hogy:

A Twitter egy mikro-blog szolgáltatás, ahogy a Figyelő egyik cikke írja:

A Twitter olyan közösségi szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók rövid, maximum 140 karakteres üzeneteket küldjenek egymásnak. A bejegyzéseket el lehet küldeni mobiltelefonról sms formájában, a Twitter weboldaláról, vagy más webes szolgáltatásról. Az üzenetet azonnal mindenki megkapja, aki feliratkozott a küldő profiljára, de a célcsoportot egy adott körre is le lehet szűkíteni. Így egyfajta mininaplóként működik, ahol nyomon követhető, hogy a barátaink éppen mivel foglalatoskodnak. A Twitter ugyanakkor egyre inkább gyors hír- és információforrássá lép elő, erre legutóbb például az iráni lázadásokról szóló tudósítások adtak jó példát.

A cikkben a Twitter üzleti felhasználásaival kapcsolatban tanácsadónkat, Schneider Henriket, is megszólaltatják:

Schneider Henrik régóta foglalkozik már az infokommunikációs technológiák társadalmi hatásaival, azon belül is elsősorban munkahelyi hatásokkal (ez doktori disszertációjának is fő témája). A munkahelyi tudásvesztés és az alkalmazkodási kényszer a technológiai változásokhoz szinte mindenkit érint. Nem csoda, hogy Schneider Henrik Harvardon írt elemzése után az itthoni média is több helyen teret és lehetőséget adott tézisei ismertetésére.